Mire használja a cukrot az élelmiszeripar?

A cukorról elsősorban annak édes íze jut eszünkbe, pedig ezen túl is számos fontos szerepet tölt be a konyhánkban és az élelmiszeriparban egyaránt.

Édesítés

A cukrot változatos formában találjuk meg a szakácskönyvekben és a különböző élelmiszerek összetevői között. Tiszta, mellékíztől mentes édes íze harmonikusabbá teszi nem csak az édes ízű ételek, italok aromáját, de jól ellensúlyozza a keserű és savanyú ízt, teltebbé teszi a sós fogások, élelmiszerek zamatát. Leggyakrabban kristálycukor képében találkozhatunk vele. Ezen túl a porcukor díszítőelemként is felbukkan a házi- és cukrászsütemények, vagy egyes édességek (pl. a török csemege) tetején. Szirup formájában gyümölcskonzervek, koktélok, ízesített alkoholos italok, szörpök, üdítőitalok alkotórésze.

Szín

Melegítés hatására a cukrok lebomlanak, ennek következtében pedig barna színanyagok, illetve kellemes aromaanyagok keletkeznek, ez az úgynevezett karamellizáció. A karamellt széles körben használja fel az élelmiszeripar természetes színezékként. Megtalálhatjuk többek között öntetek, szószok, barna sör, üdítőitalok és számtalan édesség összetevői között. A cukrok melegítésekor egy másik folyamat, a Maillard reakció is végbemegy. Ennek során a cukrok az élelmiszerben található fehérje építőkövekkel, az ún. aminosavakkal lépnek kölcsönhatásba. Az így keletkező színanyagok adják például a kenyér héjának, valamint a kekszek, sütemények, kétszersültek kedvelt arany

Térfogat és állag

Az élelmiszerek élvezeti értékének kialakításában, vagyis abban hogy mennyire érzünk azt kellemesnek, ízletesnek, tetszetősnek a cukroknak fontos szerep jut. Meghatározzák az adott termék állagát, térfogatát, nedvességtartalmát. A cukrok adják például a piskótafélék térfogatát, de a csokoládégyártás is szinte elképzelhetetlen nélkülük. Klasszikus példa a lekvárok, zselék, dzsemmek esete. Itt is a cukor reakciója a gélképző anyagokkal (pl. a szinte minden növényben, köztük az almában, meggyben megtalálható pektinnel) alakítja ki a kívánt zselés állagot. Egy másik klasszikusa a cukor technológiai szerepének a kelt tésztáké, süteményeké. A cukrok biztosítják ugyanis az élesztőgombák szaporodásához szükséges tápanyagot, ezáltal segítik elő, hogy könnyű, levegős tésztát kapjunk. Jégkrémek, parfék, fagylaltok előállításánál a cukor fagyáspontot csökkentő, sütemények, tészták készítésénél pedig annak nedvesítő (vagyis vízmegkötő) hatását használják ki.

Tartósítás

A cukrok az egyik természetes tartósitószerként tarthatók számon. A magas koncentrációjú cukoroldat ugyanis növeli az adott közeg ozmotikus nyomását, ami korlátozza a mikroorganizmusok szaporodását és igy az élelmiszer romlást. A legismertebb talán, hogy a különböző gyümölcskészitmények (pl. lekvárok, befőttek, kandírozott gyümölcsök, szörpök) esetében a cukor tartósító hatását is kihasználja az élelmiszeripar, illetve mi magunk is, például házi befőzéskor.

Alkoholos erjedés

Cukrok nélkül igen nehézkes lenne az alkoholos italok előállitása. Hiszen az alapfolyamat, vagyis az alkoholos erjedés középpontjában is ők állnak. Az élesztőgombák ugyanis ezeket alakítják át etil-alkohollá. A gyümölcsök, a szőlő, illetve a gabonafélék, ritkán a méz cukortartalmát használják fel az alkoholos italok, például a borok, sörök és röviditalok (pl. pálinka, gin) készítése során.


Vissza