Rezeptideen, Tipps & Tricks in Ihrem Posteingang
Mit dem Wiener Zucker Newsletter
- Monatlich neue Rezeptideen
- Infos zu Gewinnspielen
- Kulinarische Geheimnisse & Produktneuheiten
A cukrok a táplálékainkban megtalálható egyik fontos tápanyag csoport, a szénhidrátok építőkövei. Minden szénhidrát cukrokból épül fel. A cukrokat csoportosíthatjuk az őket alkotó cukoregységek száma alapján. Monoszacharidoknak nevezzük azokat a cukrokat, amelyek csupán egy építőkőből állnak. Ide sorolható a glükóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a galaktóz. Diszacharidoknak hívjuk a két cukoregységből felépülő cukrokat. A diszacharidok közé tartozik a szacharóz (répa- vagy nádcukor), amely egy glükóz és egy fruktóz molekulát tartalmaz, a tejcukor vagy laktóz, amely egy galaktóz és egy glükóz molekulából áll, illetve a malátacukor, az ún. maltóz, melyet két glükóz egység alkot. A köznyelvben gyakran a szacharózt, vagyis a répa és nádcukrot értik „cukor” alatt.
Cukrokkal számos élelmiszer alkotórészeként találkozhatunk. A glükóz és a fruktóz megtalálható például a gyümölcsökben, zöldségekben és a mézben. A szacharóz természetes formában a cukorrépában, a cukornádban és a gyümölcsökben található meg. A tej és a tejtermékek cukortípusa a tejcukor, vagy laktóz. A maltóz vagy malátacukor, neve alapján nem meglepő módon a maláta jellemző szénhidrátja.
A szénhidrátok, köztük a cukrok, legfontosabb élettani funkciója az életműködésekhez, mozgáshoz, munkavégzéshez, tanuláshoz szükséges energia biztosítása, de fontos szerepet játszanak a sejtek, szövetek és szervek felépítésében és működésében is. 1 gramm szénhidrát (cukor) kb. 4 kilokalória energiát biztosit a szervezetünk számára. Az egy cukoregységből álló monoszacharidok elfogyasztásukat követően viszonylag rövid időn belül felszívódnak a vérkeringésbe, amely révén eljutnak végső felhasználási helyükre. Ezáltal nagyon gyorsan hozzáférhető energiaforrásként említhetjük őket. Ennek főként intenzív, hosszabb időn át végzett sport vagy megterhelő fizikai munka esetében van jelentősége, amikor az elfogyasztott szénhidrát gondoskodik az izmok megfelelő energia-ellátásáról, igy pedig a jó fizikai teljesitmény eléréséről a mozgás során. A két cukor elemből álló diszacharidok az emésztőenzimek segítségével alapelemeikre, vagyis monoszacharidokra bomlanak. Az emberi szervezet a szénhidrátokat glükóz formájában használja fel. A glükóz glikogénné, egy keményítőhöz hasonló felépítésű összetett szénhidráttá, is alakítható, ebben a formában pedig a máj és az izmok raktározzák. Az elfogyasztott szénhidrátok legnagyobb „felhasználói” az emberi testben az agy és az izmaink. Előbbi semmilyen más energiaforrást nem képes felhasználni, éppen ezért nélkülözhetetlen az optimális szellemi teljesítőképesség eléréséhez a megfelelő energia utánpótlás, rendszeres táplálkozás formájában. Az agy energiaigényének biztosításához naponta körülbelül 130 g glükóz szükséges. A glükóz származhat közvetlenül az elfogyasztott élelmiszerekben, italokban megtalálható szénhidrátokból, a máj és az izomzat glikogén raktáraiból, vagy (végső esetben) a szervezet fehérjéinek lebontásából és átalakításából.