Cukor a gyümölcsökben

A gyümölcsök az egészséges táplálkozás fontos elemét jelentik. Fogyasztásukat rendszeresen, minden nap ajánlják, a zöldségekkel együtt naponta legalább 5 adag, kb. 40–50 dekányi mennyiségben. A cukorra irányuló hatalmas figyelem nem kerüli el a gyümölcsöket sem, rengeteg kérdés fogalmazódik meg azok fruktóz, vagyis gyümölcscukor tartalmával kapcsolatban. Cikkünkben összefoglaljuk a fruktózzal összefüggésben aktuálisan elérhető tényeket, legfontosabb információkat.

Mi a fruktóz?

A fruktóz vagy más néven gyümölcscukor a természetben megtalálható egyszerű cukrok (az ún. monoszacharidok) családjába tartozik. Természetes forrása a gyümölcsök mellett a méz, valamint egyik építőköve az asztali cukorként, kristálycukorként ismert répa- és nádcukornak.

Fruktóz – pro és kontra

A gyümölcscukor fogyasztása, felhasználása számos szempontból előnyös lehet. Mivel a cukrok közül a fruktóz a legédesebb alternatíva, ugyanolyan intenzitású édes íz kialakításához a répa- vagy nádcukorhoz képest 30–40 százalékkal kevesebb édesítőszer felhasználása szükséges, ebből adódóan pedig a végtermék kalóriatartalma is (függően a többi felhasznált összetevőtől) akár ennyivel alacsonyabb lehet. A fruktóz másik potenciális előnye lehet, hogy szervezetünkben szőlőcukorrá történő átalakítása egy enzimes folyamat eredménye. Ennek köszönhetően elfogyasztása után a vércukorszintet a glükózhoz képest lassabban és kisebb mértékben emeli meg, emiatt egy időben diétás cukorként is emlegették és például a cukorbetegeknek különösen ajánlották.  A fruktóznak mindezeken felül technológiai előnyei is vannak. Sütésnél és főzésnél is jól használható, mert néhány más édesítőszerrel ellentétben kibírja a magas hőmérsékletet, vagyis hőálló. Mivel a nedvességet is jól megköti, a vele készített sütemények tovább frissek maradnak.

Ugyanakkor a táplálkozástudományi kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a nagy mennyiségben bevitt fruktózból a máj bizonyos típusú zsírokat (ún. triglicerideket) állít elő, ami növelheti az elhízás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, valamint leírtak olyan eredményeket is, mely szerint a máj nem alkoholos eredetű elzsírosodását is okozhatja. További vizsgálatok elemzésekor felmerült az is, hogy a nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása – főleg ha ez túl magas energia-bevitellel társul – hozzájárulhat az inzulin iránti érzékenység csökkenéséhez (inzulin rezisztenciához), a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma, köszvény kialakulásához.

Összességében elmondható, hogy a gyümölcscukornak, mint minden más tápanyagnak, egészségünkre gyakorolt kedvező vagy kedvezőtlen hatása elsősorban az elfogyasztott mennyiségtől függ. Az eredmények arra utalnak, hogy semmiképp sem kell „mumusként” tekintenünk a fruktózra: a napi 50 grammot (napi kalóriabevitelünk 10%-át) nem meghaladó fruktóz fogyasztása hosszabb távon sem jelent egészségügyi kockázatot.

A gyümölcscukorral kapcsolatban említést érdemel még két betegség: a fruktóz intolerancia és a fruktóz felszívódási zavar (vagy fruktóz malabszorpció). A fruktóz intolerancia előfordulása igen ritka, a májban lévő egyik enzim nem megfelelő működésekor jön létre, általában már fiatal csecsemőkorban. Tünetei közé tartozik a fruktózt tartalmazó ételek fogyasztását követően fellépő vércukorszint csökkenés, hasmenés és görcsök, gyermekeknél a növekedés elmaradása. Kezelés (szigorúan fruktóz, szacharóz és szorbit-mentes étrend) hiányában a máj súlyos károsodása is létrejöhet. A gyümölcscukor felszívódási zavara esetén egy enzim (az ún. szacharáz) hiánya, vagy csökkent működése áll a háttérben, általában hasi panaszokat, pl. puffadást, görcsöket, de akár többek között fejfájást, fáradtságot okozva. Ilyen esetekben a nagy mennyiségű gyümölcs- és cukorfogyasztás mellőzése a megoldás.

A leggyakrabban fogyasztott gyümölcsök cukortartalma[1]

 

 

 

[1] Forrás: Rodler I. (szerk.): Új Tápanyagtáblázat, Medicina 2005