Cukorfogyasztás – ajánlások és a realitás

A cukot manapság szinte az összes krónikus betegség kialakulásáért felelőssé teszik. Annak érdekében hogy a túlzott fogyasztás esetleges hátrányait elkerüljük és ugyanakkor élvezhessük a finom édes izeket, fontos tisztában lennünk a cukorbevitelre vonatkozó ajánlásokkal, illetve azzal hogy valójában mekkora mennyiséget fogyasztunk. 

Mennyi cukrot fogyasztunk?

Az elfogyasztott cukor mennyisége az életkor és a földrajzi elhelyezkedés alapján országonként nagyon eltérő. Európában a felnőttek átlagos cukorfogyasztása a napi teljes kalóriabevitel 7–8 százaléka (pl. Norvégia, Magyarország), valamint 16–17 százaléka (pl. Spanyolország, Egyesült Királyság) között változik. A gyermekek jellemzően mindenhol több cukrot fogyasztanak mint a felnőttek, esetükben a cukor aránya a napi kalóriabevitel 12 (pl. Dánia, Svédország, Szlovénia), valamint 25 százaléka (Portugália) között mozog. Jellemző tehát, hogy minél délebbre haladunk, annál édesebb izeket részesitenek előnyben, igy a cukorfogyasztás is magasabb. Ezen felül különbségek fedezhetők fel a városi és vidéki emberek cukorbevitelében, a városokban élők jelentősen több cukrot fogyasztanak vidéki társaiknál.

Hazánkban a felnőttek átlagos hozzáadott cukorfogyasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Az 1992–1994-ben, valamint a 2009-ben végzett táplálkozási felmérések között eltelt 15 évben a napi kalóriabevitel 15,4 százalékáról 7,6 százalékra mérséklődött.

Az 1992–1994-ben, valamint a 2009-ben végzett táplálkozási felmérések között eltelt 15 évben a napi kalóriabevitel 15,4 százalékáról 7,6 százalékra mérséklődött. A legutolsó országos reprezentativ táplálkozási felmérés, az OTÁP 2009, eredményei alapján a hozzáadott cukorfogyasztás feléért az ételek és italok utólagos izesitése volt felelős, ennél kisebb arányban járultak hozzá a boltokban készen megvásárolható üditőitalok, gyümölcslevek és az édességek. A gyermekek cukorfogyasztásával kapcsolatban sajnos kevesebb adat áll rendelkezésre. Az utolsó reprezentativ felmérés adatai alapján a 4–6 éves gyerekek napi kalóriabevitelük 12, mig a 7–10 évesek 13 százalékát fogyasztják el az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukor formájában.

Mit mondanak az ajánlások?

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legelőször 1989-ben javasolta hogy az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukorfogyasztásunk ne lépje túl a napi kalóriabevitel 10%-át. Ezt az ajánlást erősitették meg 2002-ben a WHO/FAO szakértői. Az Egészségügyi Világszervezet által idén publikált legfrissebb irányelv, bár továbbra is elsődlegesen a korábbi javaslatot ismétli meg, még egy lépéssel messzebbre megy és a hozzáadott cukorbevitel további, a napi energiafelvétel legfeljebb 5 százalékának megfelelő, kb. 6 teáskanálnyi cukorral egyenlő, mérséklését ajánlja minden olyan esetben amikor ez lehetséges. Ez utóbbi ajánlás azért fogalmazódik meg csupán feltételesen, mert az ilyen alacsony cukorfogyasztás szervezetünkre gyakorolt hatásának vizsgálatára még további tudományos bizonyitékok szükségesek.

Hogyan tartható be az ajánlás a hétköznapokban?

  • Olvassuk el az élelmiszerek cimkéjét! Hasonlitsuk össze a termékek cukortartalmát és válasszuk az alacsonyabbat!
  • Óvatosan édesitsünk! Felezzük, harmadoljuk a receptben szereplő édesitő mennyiséget minden olyan esetben amikor ez lehetséges.
  • Mértékkel nassoljunk! Az egészséges táplálkozás szabályainak megfelelően hetente 2–3 alkalommal fogyasszunk csak édességet és ekkor is érjük be kisebb mennyiséggel, például 1–1 szelet süteménnyel, 5–6 kocka csokival, 2 gombóc fagyival vagy 1 kis Túró Rudival, müzliszelettel. esetben) a szervezet fehérjéinek lebontásából és átalakitásából.


Vissza